Osztalékelsőbbség / Osztalékelsőbbségi részvény

Az osztalékelsőbbséggel rendelkező részvény vagy üzletrész a tulajdonosok között felosztható adózás utáni eredményből a többi részvényt megelőzően és akár kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.

A részvény tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, mely kifejezi az adott befektető tulajdonrészét a részvénytársaságon belül. Bár nem értékpapír, de lényegét tekintve ugyanez az üzletrész tartalma is egy kft. esetében.

A normál részvényeken, üzletrészeken túl a befektetői szerződésekben vagy részvénykibocsátásban kiköthetők további jogosítványok, előnyök az adott üzletrész tulajdonosa számára. 

Az elsőbbségi részvények például a törzsrészvényekkel szemben a tulajdonosuk számára valamilyen előnyt, többletjogot biztosítanak. Ezen belül több osztályt szokás megkülönböztetni. Lehet szavazatelsőbbséget biztosító részvény, ami a tulajdonhányadhoz járó szavazatot többszörözi meg, vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbség, elővásárlási jogot biztosító vagy likvidációs elsőbbség, mely a cég megszűnése esetén biztosít előnyt a kifizetéseknél.

Az osztalékelsőbbségi részvény pedig a részvényesek közt felosztható adózott eredményből garantál a törzsrészvényeket megelőzően kifizetést vagy azoknál kedvezőbb mértékű osztalékot. Ezzel szemben viszont ezek a részvények kevesebb vagy sokszor semmilyen szavazati joggal nem rendelkeznek.

Ha egy évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után nem fizetnek osztalékot, akkor a következő évben a más részvényosztályokban csak akkor lehet osztalékot fizetni, ha az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után az elmaradt kifizetéseket is maradéktalanul teljesítették.

Az osztalékelsőbbségi jog többnyire együtt jár a likvidációs elsőbbség jogával is, vagyis a preferált részvények tulajdonosai nem csak az osztalékfizetéskor, hanem a cég megszűnésekor vagy eladásakor (exit) is előnyt élveznek a normál részvényesekkel – így akár az alapítókkal – szemben.

A startup vállalkozások jellemzően nem részvénytársasági formában működnek ugyan, de egy korlátolt felelősségű társaság esetében is definiálni lehet a fentiek szerint, hogy egy adott tulajdonrészhez milyen jogosultságok, kötelezettségek tartoznak. Így egy korai fázisú kockázatitőke-befektetés esetében is elérhetők ezek a különbségtételek, leírhatók ilyen előnyök a befektető vagy az alapító számára. A kockázati tőkebefektetők szinte kivétel nélkül mindig ilyen elsőbbségi, preferált részvényekbe, üzletrészekbe fektetnek, az elsőbbségi feltételeket pedig már a befektetési szerződést megelőzően a term-sheet vagy a szindikátusi szerződés igyekszik szabályozni.