Kockázati tőke / VC / Ventures capital

A kockázati tőke a nagy növekedési lehetőségeket ígérő, magas kockázatú, induló vállalkozások egyik népszerű finanszírozási formája. E vállalkozásoknak tulajdonrészért cserébe nyújtanak befektetők finanszírozást annak reményében, hogy a cég hosszú távon növekedni fog, és befektetésük majd jelentős megtérüléssel jár.

+

  • + Nem a nyereségből kell visszafizetni.
  • + Nem kér fedezetet.
  • + Több idő van elérni a kitűzött célokat.

  • - Tulajdonrészt kér.
  • - A hozamelvárás magasabb, mint a banki kamat.

A kockázatitőke-befektetők „kamata” a hozamelvárás. A befektető azzal számol, hogy a tulajdonrészéért évek múlva a mainál sokkal jobb árat kap. A mindenkori befektetői hozamelvárás természetesen függ a banki kamatoktól, de mindig számottevően magasabb annál. A befektető ugyanis többet kockáztat: a bank fedezetet – nemritkán a vállalkozó személyes vagyonából – kér a hitel biztosítékául, a kockázati tőke viszont megelégszik a cég tulajdonrészével, amiben gyakran semmilyen számottevő értékesíthető vagyonelem nincs. 

A hitel törlesztését jellemzően már a folyósítást követő hónapban meg kell kezdeni, de a legjobb esetben is egy év a türelmi idő, ami azt jelenti, hogy gyorsan nyereségessé kell válnia a cégnek. Ezzel szemben a kockázati tőke elvárt hozamának teljesítésével a befektető jóval későbbi időpontra – általában 3-7 évre – számol. Így egy kezdőstartup – vállalkozásnak is akár több éve van arra, hogy kellő mértékű nyereségre tegyen szert ahhoz, hogy egy újabb befektető az elvárt hozammal kivásárolja a korábbi kockázati befektetőt, vagy akár az alapítókat.

A tőkebevonás esetén a kockázatitőke-befektetés nagy előnye a banki hitellel szemben, hogy a befektető jellemzően szaktudást is hoz az üzletbe. Félreértés ne essék, a befektetők –legyenek azok üzleti angyalok, inkubátorok, akcelerátorok vagy kockázatitőke-társaságok – nem arra szerződnek, hogy beüljenek egy cégbe és intézzék annak ügyes-bajos dolgait. Sokkal inkább szeretnék a pénzüket jól fialtatni olyan cégekben, amelyeknek lelkes, hozzáértő és nagyon is célratörő menedzsmentje van. Természetesen rajta akarják tartani a szemüket a cégen, és bele akarnak szólni az alapvető irányok meghatározásába, de a mindennapi ügyvezetés nem az ő feladatuk, és általában a befektetést kapók sem szeretik, ha kiveszik a kezükből az irányítást. 

A kockázatitőke-befektetés folyamata azzal kezdődik, hogy a befektetést kereső cég üzleti tervet mutat be a befektetőnek. Amennyiben az érdeklődést mutat, elkezdődik a cégátvilágítás (due diligence) folyamata, ahol alaposan feltárják és elemzik a cég üzleti modelljét, a termékek jellemzőit, a működési folyamatokat és pénzügyi környezetét. 

Az üzleti angyalok és a kockázatitőke-társaságok emellett pontosan tudják, hogy egy jó ötlet szükséges, de nem elégséges feltétele a későbbi sikernek. Éppen ezért az átvilágítás kiterjed a kockázatitőke-befektető számára legfontosabb elemre: a csapatra is, amely az ötlet megvalósításával foglalkozik. 

Az átvilágítást követően a befektető ajánlatot tesz a tőkebefektetés mértékére, illetve arra, hogy ezért cserébe milyen tulajdonrészt és milyen feltételek mellett szerez. A finanszírozás érkezhet egy összegben is, de jellemző, hogy kisebb körökre, hullámokra osztva jut el a céghez annak függvényében, ahogy halad előre a feltételek teljesítésében.

Általában igaz, hogy nem árt, ha a cég növekedése jól skálázható, azaz meg lehet ragadni, le lehet írni a növekedés fázisait, az egyik fázisból a másikra lépés feltételeit és a nagy ugrások pénzügyi, szervezeti szükségleteit. A „ma meghódítom Budapestet, holnap a vidéket, aztán irány a nagyvilág” modell ehhez egy kicsit sablonosnak tűnik. Sok vállalkozás esetében fontos ugyan a földrajzi kiterjedtség, de ennél általában sokkal fontosabb a méretgazdaságosság és a piac megtámadhatósága. 

Ezért is a kockázati tőke szerepe nem örökre szól, a befektető célja egy meghatározott időszak alatt a kitűzött megtérülés elérése. Az első befektetéshez képest tipikusan 4-6 éven belül a befektető kiszáll a vállalatból. Ennek módja lehet az, hogy a vállalatot felvásárolják vagy nyilvános kibocsátást (IPO) és tőzsdei bevezetést szervez.

Utoljára szerkesztve: 2021. június 12.

Kapcsolódó témák







Utoljára megtekintett fogalmak

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!