Term sheet

A term sheet egy, a befektető és a startup között, egy leendő befektetés alapvető feltételeiről és kikötéseiről szóló, jellemzően nem kötelező érvényű megállapodás.

Amikor egy kockázatitőke-befektető érdeklődik egy cég iránt, akkor találkozókat szervez a menedzsmenttel, megvizsgálja a működési és üzleti modellt, és a vezetők személyiségét, tapasztalatait. Amennyiben a befektető úgy dönt, hogy érdemes tőkét fektetnie a céltársaságba, akkor egy nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot készít a vállalat számára, ezt a startup-ökoszisztémában term sheetnek nevezik. 

A term sheet célja nem az, hogy mélyrehatóan minden részletet tisztázzon a befektetésre kiválasztott cég további működésével kapcsolatban, hanem inkább a legfontosabb sarokpontokra fókuszál. Biztosítja az üzleti tranzakcióban résztvevő feleket, hogy a másik oldal is azonos módon értelmezi a főbb pontokat, így elkerülve az esetleges félreértéseket és meddő vitákat. Másrészt a nem kötelező érvényű előzetes szándékokat rögzítő ajánlat azt is jelenti, hogy elkerülhetők a túl korai, felesleges jogi költségek.

Egy term sheet kulcsfontosságú eleme a befektetésre kijelölt cég értékelése, a befektetés mértéke, az átadott tulajdonrész aránya, a szavazati jogok, az eredmények későbbi megosztásának preferenciái, a befektetés felhígítását megakadályozó rendelkezések és a befektető további egyéb kikötései. Szükséges rögzíteni az ügyletbe bevont eszközök felsorolását, a kezdeti felvásárlási árat és az időintervallumot, melyen belül a célpontnak reagálnia kell az ajánlatra. A befektető által kínált kondíciók, fontosabb pontok általában rögzítettek, de a kisebb jelentőségű feltételek gyakran alkuképesek, újra tárgyalhatók. 

Ha egy befektető már term sheetet kínál a startupnak, többnyire komolyak a szándékai, azt jelenti, hogy megfelelő mélységben megvizsgálta a cég működését, piacát, környezetét és az megfelelt minden előzetes szűrőfeltételnek. Egy neves befektetőtől kapott term sheet felkeltheti más, további befektetők érdeklődését is.

A term sheet elfogadását követően indulhat el azután a befektetéssel kapcsolatos közös munka, melynek során a startup folytathatja eddigi tevékenységét, miközben egy részletesebb jogi átvilágítást (due diligence) követően egy jóval kidolgozottabb és már jogi kötelezettséget is tartalmazó szindikátusi megállapodást hozhatnak létre a felek a további együttműködéshez.