Osztalék

Osztalék alatt szigorú értelemben a részvénytársaságok által a tulajdonosoknak kifizetett nyereséget értjük. Kevésbé szigorúan véve azonban – és ezt az adótörvény is így teszi – osztaléknak tekintjük bármilyen társas vállalkozás által a tulajdonosoknak kifizetett nyereséget.

Az osztalék klasszikus értelemben az a pénz, amit a részvénytársaság üzleti évének zárása után a részvényesek nyereségrészesedés címén megszavaznak maguknak. Az osztalékot ilyenkor részvényenként állapítják meg, tehát ahány részvényünk van, annyiszor kapjuk meg az adott összeget. Ezt klasszikusan a tőzsdei kereskedésben forgó részvénytársaságok teszik szigorú szabályok szerint. A nagy részvénytársaságoknak külön osztalékpolitikájuk van, azaz leírt vagy szokáson alapuló osztalékfizetési gyakorlata, ami komoly hatást gyakorol a tőzsdei árfolyamokra. 

A gyakorlatban azonban nemcsak a részvénytársaságok tulajdonosi kifizetéseit nevezzük osztaléknak, hanem minden társas vállalkozás nyereségkifizetését is. Ezt teszi a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amely szerint „az osztalék a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.”

Ebből nemcsak az derül ki, hogy adózási szempontból egy kft. is fizethet osztalékot, hanem az is, hogy osztalékot nem csak nyereséges évek után lehet kifizetni, hanem egy veszteséges év után akár a korábbi években felhalmozott eredménytartalékból is. 

Fontos, hogy a cégből alapvetően kétféle módon tudjuk kivenni a pénzt, hogy élvezhessük a munkánk gyümölcsét, és ezt érdemes egy könyvelő bevonásával optimalizálni. Kaphatunk fizetést és részesedhetünk az eredményből. Előbbit értelemszerűen személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékok terhelik, viszont ebből számolják ki a táppénzt vagy a nyugdíjat, ezért kapunk orvosi ellátást. Fontos szempont továbbá, hogy a fizetést a bruttó árbevételből fizeti a cég és költségként leírható. 

Az osztalékfizetés ezzel szemben mindenképpen az adózott eredmény, tehát a nettó nyereség terhére történik, de mivel ez is jövedelem, annak, aki kapja, ezután is kell adót fizetnie.