Elsődleges kibocsátás / nyilvános kibocsátás / IPO

A tőzsdére lépő vállalkozás nyilvános kibocsátás keretében értékesíti részvényeit, kötvényeit vagy egyéb értékpapírjait.

+

  • + A zártkörű kibocsátáshoz képest jóval szélesebb befektetői kör érhető el.
  • + Nagyobb a bevonható forrás mennyisége.
  • + Forgalomképes, azaz van másodlagos piaca.
  • + Az újabb kibocsátások folyamatos finanszírozási lehetőséget biztosítanak.
  • + Emelheti a cég presztízsét (reklámérték).

  • - Az előkészítési folyamat hosszú, bonyolult és drága.
  • - Összetett és rendszeres tájékoztatási kötelezettséggel jár.
  • - Bizonyos mérethatár alatt nem éri meg a folyamat.

A tőkepiacról forrást bevonni kívánó vállalkozás számára azon túl, hogy hitel vagy inkább tőke jellegű finanszírozásra van szüksége, azaz inkább kötvényt vagy részvényt bocsátana ki, alapvető kérdés, hogy zártkörű vagy nyilvános kibocsátásra szánja-e el magát.

A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kizárólag névre szólók és – az állampapírok kivételével – dematerializáltak lehetnek. A nyilvános kibocsátás során értékesített papírokat bármely piaci szereplő lejegyezheti, azaz megvásárolhatja.

A nyilvános kibocsátást megelőzően a kibocsátást szervező pénzügyi tanácsadó (legtöbbször egy bank) elkészíti a kibocsátási tájékoztatót, emellett ellátja a kibocsátással kapcsolatos szervezési, lebonyolítási és információszolgáltatási feladatokat is.

A nyilvános kibocsátás általában egyet jelent a tőzsdére lépéssel. A vállalkozás életében az első nyilvános tőkepiaci tranzakció angol eredetű, de magyarul is gyakran használt elnevezése az IPO (azaz Initial Public Offering). 

A tőzsdei jelenlét magas követelményeket támaszt a vállalkozással szemben: eleve csak bizonyos méret felett lehet/érdemes tőzsdére lépni, emellett átláthatóan kell működni, és a vállalat életét és jövőjét befolyásoló lényegesebb eseményekről folyamatosan tájékoztatni kell a nyilvánosságot. A vállalat köteles negyedévente közzétenni a mérlegét és az eredménykimutatását, továbbá folyamatosan el kell látnia információval a befektetőket és a befektetni szándékozókat.

A nyilvánosan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő papírok (pl. kötvények) esetében elvárás, hogy a papírnak legyen minősítése (ún. ratingje, azaz kockázati besorolása), melyet valamely nagynevű nemzetközi hitelminősítő (pl. Standard & Poor’s, Moody’s, Fitch Ratings stb.) készít el. A befektetési döntéseket alapvetően befolyásolja a papír ratingje.

A tőzsdére való belépés korlátainak enyhítését szolgálja, hogy különböző kategóriákban jelenhetnek meg a vállalkozások a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a belépő szintet részvénykibocsátás esetén az Xtend Piac, kötvényeknél az Xbond Piac, a tőzsde középvállalati igényekre létrehozott platformjai jelentik. Mindkét esetben könnyített adminisztráció és mérsékeltebb költségek mellett valósítható meg a tőkepiacra lépés. Magasabb elvárásokat támaszt a részvényszekció Standard (legalább 250 millió forint árfolyamérték), illetve Prémium (legalább 5 milliárd forint árfolyamérték) kategóriája, kötvények esetén pedig a tőzsde hitelpapír-szekciója.

Utoljára szerkesztve: 2021. január 7.

Kapcsolódó dossziék

Kapcsolódó fogalmak

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!