Zártkörű kibocsátás / Zárt kibocsátás
A zártkörű kibocsátás az értékpapírok zárt körben történő forgalomba hozatalát jelenti.
Minden tartósan növekvő vállalkozás előbb-utóbb eljut oda, hogy szűkösnek találja az elérhető hitelforrásokat. Ekkor merülhet fel annak a lehetősége, hogy a növekedése finanszírozásához szükséges forrásokat a tőkepiacon szerezze meg. A tőkepiacra való kilépés történhet valamilyen hitel vagy tőke jellegű forrás bevonását eredményező értékpapír (pl. kötvény vagy részvény) zártkörű vagy nyilvános kibocsátásával.
Zártkörű kibocsátás esetén a kibocsátó egy előre meghatározott körben, általában kisszámú intézményi befektető részére ajánlja fel megvásárlásra az értékpapírokat (például egy vállalat kötvényeit nyugdíjalapok részére). Ekkor is szüksége van a kibocsátónak egy pénzügyi közvetítő (leggyakrabban egy bank) közreműködésére, aki ellátja a kibocsátással kapcsolatos szervezési, lebonyolítási és információszolgáltatási feladatokat.
Zártkörű forgalomba hozatal esetén is sor kerül a befektetők tájékoztatására, melynek fontos része a kibocsátandó értékpapír, valamint a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatainak, üzleti tervének bemutatása. A befektetők számára elérhetővé tett információk köre azonban lényegesen szűkösebb és kevésbé szabályozott, mint nyilvános forgalomba hozatal esetében. A kibocsátó, illetve a forgalmazó felelőssége biztosítani, hogy minden befektető egyformán hozzáférjen a lényeges információkhoz.
Összességében a zártkörű kibocsátás általában egyszerűbb, kevésbé költséges folyamatot jelent, másrészt értelemszerűen az elérhető befektetői kör, a bevonható forrás mértéke is korlátozottabb és a kibocsátott papírok a későbbiekben kevésbé forgalomképesek (azaz a befektetők nehezebben tudják eladni őket).
Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 25.