Eladási jog / Átruházási jog / Eladási opció

A kockázati befektető számára általában szerződésben szabályozott lehetőség, de nem kötelezettség, hogy az üzletrészét harmadik fél számára értékesítse.

A kockázatitőke-befektetés során a befektető által megszerzett tulajdonrész eladhatóságát jellemzően a szindikátusi szerződésben, illetve a term-sheetben szabályozzák. Az eladási jog egy olyan megállapodás, mely a befektetőnek lehetővé teszi, hogy egy meghatározott időtávon belül, illetve adott esetben meghatározott áron az üzletrészét értékesítse. 

A befektető tőkeemelés keretében tőkét bocsát a startup vállalkozás rendelkezésére, így üzletrészt vagy részvényt szerez a társaságban. Ha újonnan induló vállalkozásról van szó, akkor ugyanez alapítói vagyoni hozzájárulás formájában történik meg. A felek azonban minden esetben szerződésben rögzítik, hogy a befektető milyen feltételek mellett, mennyi idő múlva értékesítheti a megszerzett részesedését – ez az alapítókat védi. 

Másik oldalról a szerződésben biztosítékokat rögzítenek a befektető számára is, hogy a céltársaság működésére, döntéseire a kellő mértékben befolyással lehessen. Az ilyen biztosítékok egyike az eladási vagy vételi jogok, vagy olyan egyéb jogosultságok kikötése, mint a vezető tisztségviselők kinevezése, visszahívása, döntések vétójoga. A kockázatitőke-befektetések esetén ezek az eszközök többnyire az angolszász jogrendszerből származnak, de időközben beépültek a hazai joggyakorlatba is.

Több befektető esetén gyakran szerepel a szerződésben az együttértékesítési jog (tag-along) és az együttértékesítési kötelezettség (drag-along). Ha az alapító vagy az egyik befektető ajánlatot kap részesedésére és amennyiben élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor az együttértékesítési jog lehetőséget ad a többi tulajdonosnak arra, hogy azonos feltételek mellett ő is megváljon a tulajdonrészétől. Ez nem kötelező, de a befektetőnek biztonságot ad arra az esetre, ha az alapító távozna a vállalatból.

A drag-along ennek éppen ellentétes párja, gyakorlatilag egy vételi jog, amikor például egy újabb befektetési kör indul és a befektetők egy része el kívánja adni a tulajdonrészét, akkor kényszerítheti ugyanerre a többi befektetőt, beleértve az alapítókat is. Ennek értelme, hogy egy befektető ne tudja megakadályozni a cégből való kiszállást – azaz az exitet. Mind a tag-along, mind a drag-along jogoknál jellemzően kikötnek minimális árszintet és egy időtávot, amikortól kezdve ez megtörténhet.

Utoljára szerkesztve: 2021. február 18.

Kapcsolódó dossziék

Kapcsolódó fogalmak

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!