Árfolyamnyereség

Bármi, aminek megváltozik az árfolyama, nyereséget vagy veszteséget jelent a tulajdonosa számára. A számunkra kedvező árfolyamváltozás gyümölcse az árfolyamnyereség.

Ha az euró forintban kifejezett árfolyama az eddigi 320-ról 330-ra változik, akkor a forint gyengül, egyben az euró erősödik. Gyengülő forint esetén az euróban keletkező bevételek (pl. export) forintban kifejezett értéke – pusztán az árfolyamváltozásnak köszönhetően – növekszik, illetve akinek euróban merül fel költsége (pl. import esetén), a forintban kifejezett ráfordítása növekedni fog. 

Fordított esetben, ha a forint erősödik (azaz például már nem 330, hanem csak 320 forintot kell fizetni egy euróért), akkor az euróban keletkező bevétel forintban kifejezett értéke – ismét önmagában az árfolyamváltozás miatt – csökken. Ha pedig költségei vannak euróban, akkor a forint erősödésének köszönhetően a forintban kifejezett ráfordítás értéke alacsonyabb lesz.

Hasonló módon lehetséges árfolyamnyereséget vagy -veszteséget realizálni értékpapírokon (tipikusan például részvényeken) is. Értékpapír eladása során az eladási ár és az értékpapír megvásárlásakor fizetett vételi ár különbsége az árfolyamnyereség vagy -veszteség. A devizákhoz hasonlóan az értékpapírok esetében sincs semmilyen garancia árfolyamnyereségre, éppen ebben áll például a részvények (egyik) kockázata.

Mindebből világos, hogy egyrészt az árfolyamváltozás bekövetkezését befolyásolni nem tudjuk, másrészt a bekövetkező változás számunkra egyformán lehet kedvező vagy kedvezőtlen irányú. S bármennyire is vonzónak tűnhet az árfolyamnyereség lehetősége, éppen hogy a bizonytalansága (illetve a veszteség szintén fennálló kockázata) miatt egy magára valamit is adó vállalkozás nem kezd el spekulálni, nem vállal fel olyan helyzetet, hogy árfolyamkockázat miatt elveszítse a piacképes termékei, szolgáltatásai révén megszerzett bevételét (illetve annak egy részét). 

Az árfolyamváltozás kockázatát a bankkal, brókercéggel kötött fedezeti ügylet révén lehet korlátozni. A fedezeti ügylet célja a meglévő kitettség (ún. nyitott pozíció) kockázata ellen történő védekezés egy ellentétes irányú pozíció nyitásával.

A pénz- és tőkepiacokon természetesen vannak olyan szereplők, akik éppen az árfolyamváltozások kihasználására törekszenek. A piaci árak jövőbeli alakulására vonatkozó várakozásaiknak megfelelően nyitnak különböző – vételi (szakszóval hosszú, azaz long) vagy eladási (rövid azaz short) – határidős pozíciókat, legyen szó részvények, kötvények, vagy épp határidős deviza kereskedelméről.

Az értékpapírokon szerzett árfolyamnyereség adóköteles jövedelem. A valuták, devizák átváltásakor az árfolyamkülönbségből keletkező nyereség viszont, feltéve hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik, adómentes.

Az értékpapírokon realizált árfolyamnyereség adózása annak függvényében alakul, hogy ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletről van-e szó, a tőzsdén forgó részvényekkel történő kereskedés például annak minősül. 

Alapszabályként az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó terheli. Jövedelemnek az adóévben elért nettó, realizált nyereség számít. Ez azt jelenti, hogy az adóév során lezárt pozíciók nyereségéből levonható más pozíciók vesztesége, és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak is (pl. a kereskedéshez közvetlenül kapcsolódó jutalékok, számlavezetési díj stb.). 

Sajátos feltételek teljesülésekor, például az értékpapírok TBSZ-, NYESZ-számlán történő nyilvántartása esetén, a jövedelem mentesül az adó alól.