Deviza
A deviza külföldi pénzre vonatkozó követelés. Többféle megnyilvánulási formája van, de a lényeg, hogy nem külföldi készpénz, az ugyanis a valuta.
Egy adott országban devizának számít minden másik ország pénznemében kifejezett pénzügyi követelés (pl. számla, csekk, váltó, stb.) akkor is, ha a követelés mondjuk egy belföldi bankkal szemben áll fenn, azaz például Magyarországon euró számlánk van a bankban, és azon van valamekkora euró összeg.
A devizát célszerű megkülönböztetni a valutától, ami ugyanennek a készpénz-megtestesítője, tehát ha Magyarországon eurónk lapul a fiókban, amit síelésből hazahoztunk, akkor valutánk van. A megkülönböztetés azért indokolt, mert a devizán hagyományosan sokkal kisebb az átváltáskor a veszteség, azaz kisebb a váltónál alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ennek magyarázata a készpénztartás költségében keresendő.
Ráadásul a devizaárfolyamokban fennálló különbözet csökkentésére az utóbbi időben számos nemzetközi startup cég alakult és működik sikerrel. Az ilyen fintech cégek általában mindenütt elfogadott kártyát is adnak a szolgáltatás mellé, és rendkívül alacsony díjakkal dolgoznak a nemzetközi átutalások területén.
Gyakran hallott kifejezések a pénzügyekben a devizabelföldi, illetve a devizakülföldi fogalmak. Nem kell megijedni, ez magánszemélyek esetében lényegében annyit jelent, hogy az illetőnek van vagy nincs magyar személyi igazolványa, cégek esetében pedig azt, hogy az illető cég Magyarországon, avagy külföldön van bejegyezve. Annyit azért jó, ha tudunk, hogy devizakülföldinek számít egy magyar vállalkozás külföldi fióktelepe, és fordítva, devizabelföldi egy külföldön bejegyzett cég magyarországi fióktelepe.
Utoljára szerkesztve: 2021. július 28.