Devizabelföldi

Devizabelföldinek számítanak azok a gazdasági társaságok, amelyek Magyarországon vannak bejegyezve, illetve azok a magánszemélyek, akiknek a tartózkodási helye vagy állandó lakhelye Magyarországon van.

Devizabelföldinek vagy más néven rezidensnek tekinthetők cégek és magánszemélyek is. A vállalkozások akkor, ha belföldön vannak bejegyezve, a magánszemélyek pedig akkor, ha tartózkodási helyük, állandó lakhelyük belföldön van.

A jogszabály azonban ennél tágabb értelmezést ad, mivel nem köti állampolgársághoz a devizabelföldi státuszt. Eszerint ugyanis rezidens az a személy, aki az adott országban lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Ha tehát valaki nem magyar állampolgár, és így személyije sincs, de tartózkodási engedélye van és valahová be van jelentve (azaz tartózkodási helyet létesített), az ugyanúgy lehet devizabelföldi, mint a magyar állampolgárok. 

Annak, hogy ki deviza belföldi és ki nem, főképp az adózásban van jelentősége. Az EU-ban fő szabály szerint a devizabelföldi személyek a helyi adórendszer szerint adóznak. Ezért van az például, hogy a külföldön vezetett bankszámlánkon elért kamat után a külföldi bank nem von le kamatadót, hanem lejelenti a kamatjövedelmünket a magyar adóhatóságnak. (Ezért aztán hiú ábránd, hogy a külföldön elhelyezett betétekre ne látna rá az adóhatóság, a kamatból elég jól lehet következtetni az ott tartott pénzösszeg nagyságára). 

Ugyancsak van jelentősége a devizabelföldi státusznak a banki gyakorlatban, mert Magyarországon a legtöbb banki hitelkonstrukció csak devizabelföldiek számára elérhető. Ugyancsak előfordul, hogy bizonyos pályázatok devizakülföldiekre nem, csak devizabelföldiekre vonatkoznak.