Váltó diszkontálása / Váltóleszámítás / Váltóleszámítolás
Egy váltó diszkontálása arra teremt lehetőséget, hogy – némi költség ellenében – már a váltó lejárata előtt hozzájuthassunk a pénzünkhöz.
A váltóleszámítás a hitelben történő értékesítés refinanszírozásának egyik lehetséges módja, amennyiben a szerződésben kikötött hitelfedezeti eszköz egy váltó.
Bonyolultan hangzik? Mindjárt elmagyarázzuk.
Kiállítását követően egy váltónak háromféle sorsa lehet.
Egyrészt a kedvezményezett (a váltóbirtokos) őrizheti a váltót lejáratig, majd bemutatja fizetésre – ilyenkor a váltónak csak a hitelfedezeti eszköz funkciója működik. Másodsorban a váltó kedvezményezettje a váltó forgatásával harmadik fél felé fennálló tartozását egyenlítheti ki, vagy áruvásárlását egy másik ügyletben a váltóval „fizetheti”. (Ténylegesen persze egy váltó kifizetése csak akkor történik meg, ha a váltót lejáratkor a váltóadós kifizeti).
A harmadik lehetőség, hogy a kedvezményezett lejárat előtt értékesíti a váltót egy pénzintézetnél.
A váltóleszámítás lehetőségével exportőrként már a szerződéskötésre irányuló tárgyalásoknál számolhatunk, ha a vevőnek olyan céghitelt nyújtunk, amelyet váltófedezet véd a nemfizetés kockázataitól. A váltófedezetnek itt két előnye is van: egyfelöl biztonságossá teszi a hitelben történő eladást, másfelől a váltó diszkontálásával még a váltó (a hitel) lejárata előtt hozzájuthatunk hitelben eladott árunk ellenértékéhez (céges cash-flow-nkra gyakorolt hatása ebből a szempontból kicsit hasonlít a faktoringéhoz, miközben a leszámítolási kamat mértékét akár kalkulálhatjuk is az eladási árban).
Fontos azonban, hogy leszámításkor az erre vállalkozó kereskedelmi bank a váltó névértékéből levonja a leszámítási kamat összegét. Diszkontálásnál meghatározza a kamatnapok számát (a futamidőből még hátra lévő napok száma az esedékesség napjáig), majd a váltó névértékét csökkenti a kamatnapok és az aktuális leszámítási kamat mértékének figyelembevételével. A diszkont kamat mellett a váltó névértékét csökkenti a bank kezelési költsége is.
Leszámításkor a váltót kedvezményezettként vagy utolsó váltóbirtokosként formálisan a diszkontáló bankra kell forgatnunk. A bankok általában visszkereseti joguk fenntartása mellett vállalkoznak váltók diszkontálására, azaz számolnunk kell azzal is, hogy visszaadják (visszaforgatják) nekünk a váltót, és visszakérik a diszkontált váltóösszeget, ha lejáratkor a váltóadós nem fizet. (Kivételt képez az ún. forfait finanszírozás.)
A leszámítás nem automatikus kereskedelmi banki szolgáltatás. A formai követelmények mellett a bankok vizsgálják az értékpapíron aláírásukkal szereplők bonitását. Fontos, hogy egy váltó biztonságos volta nem az aláírók számától, hanem az aláírók fizetőképességétől és fizetőkészségétől függ.
Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 25.