Névérték

A névérték egy értékpapíron szereplő összegnek megfelelő érték.

Az értékpapírok valamilyen vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okiratok, az értékpapírpiacon legáltalánosabb formájukban valamilyen hitelviszonyt (kötvény) vagy részesedést (részvény) jelent mindez.

Egy ilyen értékpapírnak többféle értéke is lehet, és ezek közül mindegyik más és más szempontból jellemzi az adott értékpapírt. Az első ezek közül a névérték, ami gyakorlatilag azt az értéket jelenti, ami rá van írva magára az értékpapírra (vagy dematerializált formája esetén nyilván csak annak elektronikus jel megfelelője tartalmazza).

Ez így elsőre kicsit komplikáltan hangzik, de szerencsére van egy olyan „papír”, amit mindenki ismer és ami épp így működik: ez a pénz. Az összeg, ami a pénzen szerepel (vagy dematerializált formájában a „bankszámlapénzen”), maga a névértéke.

A névérték másként az értékpapír kibocsátáskori értékét jelzi: kötvények esetében a kötvénysorozat teljes névértéke a teljes tőketartozást (azaz végeredményben a hitel összegét), részvények esetében a részvényt kibocsátó társaság jegyzett tőkéjén belüli összeget. Másképp: a részvények darabszámának és névértékének szorzata adja ki a cég jegyzett tőkéjét, ebből következően a részvény lejegyzője, azaz első megvásárlója végeredményben kiszámolhatja saját tulajdoni hányadát is.

Korántsem biztos azonban, hogy az adott értékpapírt valaki névértéken vásárolja meg, sőt igazából a névértéken való vásárlás az atipikus helyzet. Jellemző módon – legyen az akár egy első nyilvános kibocsátás, zártkörű forgalomba hozatal, egy későbbi tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés, az értékpapírok kereskedelme a piac által meghatározott értéken zajlik. Ezt hívjuk piaci vagy árfolyamértéknek. 

Mindez a kötvények kereskedelmében is igaz, hiszen az esetleg változó kamatkörnyezet által okozott kamatkockázat akár erőteljesen is befolyásolhatja a kötvények árfolyamát, de a legfontosabb az árfolyamérték igazán a részvények esetében, hiszen ez, összeszorozva a részvények teljes darabszámával a teljes cég értékét (azaz piaci kapitalizációját) is megmutatja.

Elsősorban a részvények esetében létezik még egy harmadik értékkategória is: ez a papírok belső értéke, ami igazán az adott részvény valós értékét jelöli, melyet nem a piaci kereskedelem, hanem értékpapírpiaci elemzők által alkotott különböző cégértékelési modellek becslései határoznak meg. Ezek persze lehetnek kisebbek vagy épp magasabbak is az aktuális piaci értéknél: nem csoda, hogy az ilyen elemzői becslések gyakran erőteljesen képesek hatni a piaci árfolyamokra.