ROE / Return on equity / Tőkearányos megtérülés

A ROE az egyik legtöbbet használt jövedelmezőségi mutató, amely a saját tőkére vetített adózott eredményt veszi alapul. Minél magasabb ez a mutató, annál jobb, illik 5 százalék felett lennie, de a 20-30 százalékos eredmény csak nagyon kevés szerencsésnek sikerül.

ROE=ADÓZOTT EREDMÉNY/SAJÁT TŐKE

A tőkearányos megtérülés, angolul return on equity vagy ROE az a mutató, amely elárulja, hogy a saját tőkére vetítve mekkora adózott eredményt ért el a vállalkozás egy adott időszakban. 

Mivel a saját tőke változhat, ezért a gyakorlatban az adott időszakra – általában üzleti évre – vonatkoztatva az időszak elején és végén mért saját tőke számtani átlagát veszik, és ahhoz viszonyítják az adózott eredményt. 

A ROE pontos számítási módja az, hogy a nettó eredményt el kell osztani a saját tőkével (társmutatója, a ROA esetében ugyanez a metódus, csak ott a saját tőke helyett a teljes eszközállománnyal osztjuk a nettó eredményt). A mutatószám így egy százalékos érték lesz. Persze ha a nettó eredmény negatív, mert veszteséges a cég, akkor a ROE is negatívba megy át. Pozitív ROE esetén örülhetünk, de nyilván egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora az az arány. 

Minél magasabb, annál jobb, de ágazatonként, piaconként és korszakonként eltérő ez a szám, egy amerikai kaszinó eredményeit nem szabad összehasonlítani egy hazai asztalosműhelyével. 

Általában a ROE valahol 5 és 40 százalék között helyezkedik el. 5 százalék alatt eredményes a cég, de azért ha lehet, érdemes javítani pár dolgon. 5 százalék felett tisztes helytállásról beszélünk, 10 százalék esetén pedig megnyugtatóan szépen muzsikál a vállalkozás. Ezen szint felett már nagyon jó eredményekről van szó, 20-30 százalékos ROE a legtöbb ágazatban – igaz a szellemi teljesítményt igénylő területek, így pl. a kreatívipari vállalkozások jó része ilyen - teljesen elérhetetlennek számít, tartósan ezen a szinten teljesíteni pedig parádésan jó munka vagy nagy szerencse eredménye.