Tárgyi eszköz

Tárgyi eszközöknek azokat a kézzel fogható eszközöket nevezzük a számvitelben, amelyek közvetlenül vagy közvetetten a vállalkozás tevékenységét szolgálják egy évnél hosszabb ideig. Ezek az eszközök jellemzően kopnak, elhasználódnak: ez az értékcsökkenés.

A tárgyi eszköz olyan kézzel fogható eszköz, amely huzamosabb időn keresztül – definíció szerint legalább egy évig – közvetlenül vagy közvetve a társaság érdekeit szolgálája. Ugyanezt teszik az immateriális javak is, csak azok nem tapinthatók, megfoghatók, fizikailag létezők.

A tárgyi eszközöknek öt fő kategóriája van:

• ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (pl. haszonélvezet);
• műszaki berendezések, gépek, járművek, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják;
• egyéb berendezések, felszerelések, járművek, amelyek közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a 
• tenyészállatok.
• Az ötödik kategória, a beruházások és felújítások annyiban speciális eset, hogy ezek valójában jövőbeli tárgyi eszközök, beszerzésük vagy előállításuk most zajlik, a vállalkozás még nem vette őket használatba.

A tárgyi eszközök állománya csökkenhet és nőhet is. Nyilván nő az állomány, ha vásárolunk, beruházunk, előállítunk vagy átveszünk eszközöket. Csökken az állomány, ha piaci okokból csökken az eszközök értéke, vagy egyszerűen az idő múlásával és a használattal értéktelenedik, ha értékesítünk, átadunk, selejtezünk dolgokat, vagy megsemmisül valami.

A tárgyi eszköz a könyvelők kedvence: minden egyes tárgyi eszközről részletes nyilvántartást kell vezetni. Ennek a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az azonosító adatokat, a beszerzés időpontját, a használat helyét és az értékcsökkenés számításának módját is.

A tárgyi eszközöket a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Ez úgy jön ki, hogy a bekerülési értékből levonjuk az évek alatt az adott eszközre elszámolt értékcsökkenést, azaz a tárgyi eszközök kopásának, elhasználódásának pénzben kifejezett értékét. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenés költségként történő elszámolása, és ami a végén a tárgyi eszköz bruttó értékéből megmarad, az a maradványérték.

Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telkek, az erdő, a régészeti lelet, a képzőművészeti alkotás, kép- és hangarchívum után. Ebben különbözik az első négytől a fent említett ötödik kategória is, mert a még nem üzembe helyezett tárgyi eszközök után sem lehet értékcsökkenési leírást alkalmazni.