De minimis szabály / Csekély összegű támogatás

A de minimis vagy magyarul csekély összegű támogatás szabály korlátozza az egy vállalkozás számára adott időszak alatt ebben a támogatási kategóriában nyújtható támogatások összegét.

Minden olyan ügylet, amely állami támogatást tartalmaz, felveti a támogatási kategória kérdését. Az egyes támogatási kategóriákra részletes EU-s szabályok vonatkoznak, amelyek megszabják, hogy milyen feltételek teljesülése esetén esik a támogatás az adott kategóriába. Az egyes támogatási kategóriák kiemelten fontos jellemzője, hogy az adott kategóriában milyen arányú, illetve összegű lehet a nyújtott támogatás. Az egyik ilyen lehetséges támogatási kategória az ún. csekély összegű (de minimis) támogatás. 

Az EU-rendeletekben lefektetett „de minimis szabály” lényege, hogy összegszerűen és egy időszakra vonatkozóan korlátozza az egy adott vállalkozás részére ebben a támogatási kategóriában nyújtható állami támogatás összegét.

Az ún. általános de minimis szabály szerint a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a vállalkozásnak odaítélt csekély összegű támogatás(ok) támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő fotintösszeget. Közúti kereskedelmi árufuvarozó vállalkozások esetében ugyanilyen időszakra  100 000 eurónak, agrárvállalkozások esetén pedig a 25 000 eurónak a megfelelő forintösszeget. 

A csekély összegű állami támogatás formája lehet például vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás, de akár adóalap- vagy adókedvezmény is. Az, hogy egy állami támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, kiderül az ügyletre vonatkozó dokumentációból (pályázati felhívásból, hitelleírásból stb.).

A valamely ügylet keretében igénybe vett csekély összegű támogatás támogatástartalmát (ami csökkenti az adott vállalkozás rendelkezésre álló, de minimis keretét) a támogatást folyósító szervezet számolja ki és igazolja írásban a vállalkozás felé. Az igazolást a vállalkozásnak 10 évig meg kell őriznie. Új csekély összegű támogatás igénylése esetén a támogatás nyújtója meg fogja vizsgálni, hogy az újólag igényelt támogatás belefér-e még a vállalkozás de minimis keretébe.

A gyakorlatban a kedvezményes kölcsönök állami kamattámogatása általában a de minimis támogatási kategória alá esik. Az, hogy a tervezett ügylet várhatóan mekkora összeggel csökkenti majd a vállalkozás, de minimis keretét, előzetesen kiszámolható például a pénzügyi közvetítő honlapján elérhető támogatástartalom-kalkulátor segítségével.

Alapelvként annyit érdemes megjegyezni, hogy egy kedvezményes kamatozású hitel esetében a kamatkedvezmény miatti támogatástartalom (más néven bruttó támogatási egyenérték) a piaci kamatszint (ún. egyéni referencia-kamatláb) és a vállalkozás által ténylegesen fizetett kamat közötti különbségen alapul. 

Az egyéni referencia-kamatláb rögzített módszertan alapján, az EU által közzétett ún. referencia-kamatlábból kiindulva, a hitelfelvevő és az ügylet sajátosságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. Értelemszerűen minél nagyobb a különbség a piaci kamatszint és a ténylegesen fizetett kamat között, az ügyletnek annál magasabb a támogatástartalma. Ha a számítások azt mutatják, hogy ezzel az ügylettel a vállalkozás túllépné a de minimis keretét, olyan módon kell módosítani a felveendő hitel feltételeit (pl. csökkenteni az összeget, csökkenteni a futamidőt, növelni a fedezettséget stb.), hogy az új ügylet támogatástartalma „beférjen” a még szabad de minimis keretbe.