Cap table / Capitalization table / Kapitalizációs táblázat

A „cap table” egy olyan egyértelműsítő kimutatás, amelyből kiderül, hogy a vállalatban aktuálisan mely szereplőnek mekkora részesedése van. A kapitalizációs táblázatot jellemzően korai fázisú startup vállalatoknál készítik el, de egyéb esetekben is hasznos lehet.

A „cap table” általában egy Excel-táblázat formájában létezik. Célja, hogy több tulajdonos esetén az újabb tranzakciók után is tételesen lebontva követhető maradjon, kinek mekkora részesedése, tulajdonrésze van a vállalatban.

A „cap table” gyakran tartalmazza a különböző tulajdonrészek, a részvények típusait (például osztalékelsőbbségi vagy likviditáselsőbbségi részvények), a garanciák és átvihető tulajdonrészek listáját is.

Egy ilyen kimutatás kritikusan fontos lehet a pénzügyi döntéshozatal szempontjából, ám szükség van rá ahhoz is, hogy megállapítható legyen az adott vállalatnak a tulajdonosi szerkezete, piaci kapitalizációja. A tőzsdére be nem vezetett vállalatok, így a startupok esetében ennek segítségével határozható meg és követhető a cég piaci értéke, amely nem csak a tulajdonosi jelentések elkészítéséhez, de az új kockázatitőke-befektetések előkészítéséhez is fontos.

Egy startup esetében a táblázat célja, hogy a tulajdonosok és a potenciális befektetők között egyetértés legyen a jövőről: elkerülhető legyen, hogy valaki drágábban vegyen azonos mennyiségű részesedést, vagy hogy egy korai befektető befektetése „híguljon” az újabb befektetői körök után.

Egy alap kapitalizációs tábla listaszerűen felsorolja az összes meglévő részvénytípust, az egyéni és intézményi befektetőket és a részvények árát. Egy komplexebb tábla ezenfelül tartalmazhatja a potenciális új tőkeforrásokat, összeolvadási és felvásárlási terveket, tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó terveket és egyéb elméleti tranzakciókat, illetve azok hatását a meglévő részvényesi struktúrára.

A kapitalizációs tábla jellemzően nem nyilvános dokumentum, kizárólag az érintettek férnek hozzá, de olyan adatokat, mint például a teljes piaci érték, gyakran publikálnak belőle. A dokumentumot referenciaként használják és figyelembe veszik minden olyan pénzügyi döntéshez, amelynek hatása van a cég értékelésére. Ezért különösen fontos, hogy a táblázat mindig pontos és naprakész legyen, illetve illeszkedjen az adott vállalat üzleti igényeihez. 

Bár vannak jó gyakorlatok, a „cap table”-nek nincs kialakult sztenderd formája, minden esetben olyan struktúrát alakítanak ki a cégek, amely egyszerű, egyértelmű, jól használható és könnyen karbantartható a számukra. 

Általában a részvények tulajdonosainak listája kerül az y tengelyre, a részvények típusa pedig az x tengelyre, továbbá egy adott befektető minden tulajdonát egy sorban tüntetik fel. 

A sorrendiség viszont változó. Van, ahol az alapítókkal kezdődik a lista és a befektetés időbeli sorrendje szerint követik egymást a részvényesek. Más esetekben a befektetés nagysága szerinti a felsorolás, itt a legnagyobb részvényesek kerülnek előre. A felsorolást a vállalat céljai is befolyásolják: az például, hogy kockázatitőke-befektetésre, akvizícióra vagy munkavállalói részvénykibocsátásra készülnek-e éppen.