Akvizíció / Felvásárlás

Akvizícióról akkor beszélünk, ha egy vállalat megszerzi egy másik vállalat többségi vagy teljes részesedését, hogy átvegye az irányítást felette. 50 százalék feletti tulajdonrész megszerzése esetén általában a korábbi részvényesek jóváhagyása nélkül is lehet döntéseket hozni.

+

  • + A felvásárlás révén a vállalatok gyorsabb növekedésre, fejlődésre képesek.
  • + A külföldi piacra lépést segítheti egy helyi szereplő felvásárlása.

  • - A felvásárlás történhet ellenségesen, a céltársaság akarata ellenére is.

A felvásárlás az üzleti világban gyakran előforduló esemény, a vállalati működés természetes jellemzője. Történhet a céltársaság beleegyezésével, de akár annak ellenére is. A széles körű híradásokban általában a nagy értékű, jól ismert vállalatok értékesítéséről lehet olvasni, de valójában a felvásárlások és összeolvadások gyakrabban történnek kis- és közepes méretű vállalatok között, mint nagyvállalatokkal.

Az akvizíció mindig valamilyen gazdasági előny érdekében történik, tipikusan ilyen előny lehet, ha a felvásárló vállalat a méretgazdaságosságát, hatékonyságát akarja javítani vagy szeretné csökkenteni a tevékenységének kockázatát, esetleg nagyobb piaci részesedést akar szerezni, költséget akar csökkenteni.

Ezen túl a külföldi piacra lépés megkönnyítésére gyakori a célpiacon már működő cég felvásárlása, de a növekedési stratégia részeként a gyorsabb terjeszkedés is biztosítható más társaságok megszerzése révén. Tipikus helyzet, hogy az érettebb vállalatok új szegmensekben sikereket elérő, fiatalabb cégeket vesznek meg, ezáltal új piacokat megszerezve maguknak.

A felvásárlás másik oka lehet a verseny vagy a túlkínálat csökkentése. Ha a cég által is kínált termékből túl nagy a kínálat vagy erős a nyomás a feltörekvő szereplők irányából, akkor a tőkeerős szereplők akár védekezhetnek is egy felvásárlással. A technológiai, digitális szektorokban igen gyakori az is, hogy a nagyobb, lassabban mozgó szereplők új technológia, szabadalmak vagy szellemi tulajdon megszerzése céljából vásárolnak fel cégeket, és megjelent a HR-célú tehetségfelvásárlás, amikor a termék helyett az azt előállító, innovatív csapat az érték.

Az akvizíció kötelező, kihagyhatatlan eleme a céltársaság értékelése. Az értékelés során nem csak a jövedelemtermelő képességgel kapcsolatos mutatókat, hanem a cég kötelezettségeit, adósságait is számba veszik, illetve felmérik a várható jogi perek valószínűségét is: mindezekből áll össze egy cég átvilágítási jelentése.

A felvásárlás történhet pénzzel, amikor az új tulajdonos a felvásárlás ellenértékét kifizeti az eladónak, de lehetséges részvénycserével is tulajdont szerezni, amikor a vevő saját részvényeiből ad át a megszerzendő vállalat korábbi tulajdonosainak (és persze a két módszer vegyes kombinációi is elképzelhetők). 

Ha a felvásárlás nem a teljes céget érinti, hanem csak az üzletrész vagy a részvények valamekkora részét, akkor részesedésvásárlásról beszélünk. Amennyiben pedig nem az egyik társaság kebelezi be a másikat, hanem a két cég egy harmadik új társaságként közösen folytatja útját, akkor nem akvizíciónak, hanem egyesülésnek („merger”-nek) nevezzük a tranzakciót. Ez általában a két cég teljes összeolvadásával történik.

Utoljára szerkesztve: 2020. augusztus 21.

Kapcsolódó témák






Utoljára megtekintett fogalmak

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!