BAR-lista / KHR-lista

A BAR-lista célja, hogy a bankok, hitelezők lássák, hogy milyen korábbi vagy rossz hitelei vannak már egy ügyfélnek, így is segítve, hogy egy rossz adós ne tudjon több hitelt felvenni.

A BAR-lista elnevezés a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer elnevezésből maradt ránk. A rendszer 2005-ben ugyan megszűnt, jogutódja a Központi Hitelinformációs Rendszer vagy KHR-lista, de a név még mindig velünk van.

A BAR-listát pénzügyi szakemberek azért hozták létre, hogy a rossz adósokat nyilvántartsák, hogy azok – a banktitok intézményét kihasználva – ne tudjanak újabb és újabb hiteleket felvenni más bankoktól, eltitkolva előlük a már meglévő rossz hiteleiket. A BAR-listára tehát minden bank szolgáltat adatot annak érdekében, hogy ő maga ne járjon pórul olyan ügyfelekkel, akik más bankoknál már lejárt tartozással rendelkező rossz adósnak bizonyultak. 

A BAR eredetileg csak negatív információkat tartalmazott az adósokról, tehát azok voltak benne, akik hiteltörlesztésükkel elmaradásban voltak. A lista kezdetben csak a késedelmes vállalkozási hitelszerződéseket tartalmazta, később egyre több adat szerepelt a lakossági hitelekről is, majd ez is általánossá vált.

A Központi Hitelinformációs Rendszer ezzel szemben olyan adóslista, ami pozitív és negatív adatokat is nyilvántart, azaz minden hitelt és hitel jellegű szerződést, ráadásul automatizált módon. A pénzügyi szolgáltatók a rendszert közösen üzemeltetik és a rendszer nagyban csökkenti a hitelezés kockázatait, objektívebb képet ad az intézményeknek az adós hitelképességéről és segít a túlzott mértékű eladósodás megakadályozásában is.

Az az adós, aki elmaradásba kerül, aktív státuszú lesz, és általában ma is „bárlistásnak” nevezik (vagy negatív KHR-listásnak). Aki aktív státusszal szerepel a listán, az nem kaphat hitelt. Az aktív státusz akkor jöhet létre, ha az adós legalább 90 napos hátralékban van legalább a minimálbér összegének megfelelő összeggel. 

Ha az adós rendezi az adósságát, passzív státuszúvá válik, de ebből még látszik, hogy valamikor aktív volt. A passzív státusz az adósság rendezése után egy évig fennmarad, ami nagyon kellemetlen, mert a passzív státuszúak csak felárral, azaz magasabb kamattal, rosszabb hitelkondíciókkal vagy nem BAR-listás kezesekkel juthatnak hitelhez. 

Csalás vagy kártyavisszaélés esetén – mivel ezek bűncselekmények – az adós öt évig szerepel a BAR-listán. 

Évente egyszer a cégek és a magánszemélyek ingyenesen kérhetnek tájékoztatást arról, hogy milyen státusszal szerepelnek a nyilvántartásban.