Lejárt tartozás

Akkor tekintünk lejártnak egy tartozást, ha a visszafizetés határideje elmúlt és az adós valamilyen okból nem fizette vissza azt. A tartozás alapja nemcsak hitel lehet, hanem ki nem fizetett számla vagy bármilyen más jogos követelés is.

A lejárt tartozás olyan tartozás, aminek a kifizetési határideje már elmúlt és az adós nem fizetett. A követelés lehet magánszeméllyel vagy szervezetekkel – cégekkel, önkormányzatokkal vagy más szervezetekkel – szembeni. Az alábbiakban a szervezetekkel szembeni követelésekkel foglalkozunk.

A fizetés elmaradásának sok oka lehet, de mindenképp kellemetlen, hogy a hitelezőnek futnia kell a pénze után. Amikor egy hitelező a lejárt tartozás összegét megpróbálja visszaszerezni az adóstól, azt nevezzük követelésbehajtásnak.

A nem fizetés hátterében sokszor csak egyszerű figyelmetlenségről vagy hanyagságról van szó, amit akár egy telefon vagy e-mail segítségével is orvosolni tudunk. Ha nem ennyire egyszerű a helyzet, akkor több – egymást követő – eszköz is a rendelkezésünkre áll a követelés behajtására. 

Az első lépés a hivatalos figyelmeztető levél küldése, hiszen nagyon fontos, hogy legyen írásos nyoma az adósság követelésének. A következő lehetőség a személyes megkeresés, a tárgyalásos rendezésre való törekvés. Személyesen átbeszélve tisztázhatjuk, mi áll a nem fizetés hátterében. A tárgyalás eredménye lehet akár az adósság átütemezése, hiszen lehetséges, hogy csak átmeneti pénzhiány, cash-flow-probléma áll a nem fizetés hátterében, vagy az adósnak is kinnlevőségei vannak, ami miatt nem tud fizetni.

Ha az adós fizetésképtelensége miatt nem történik meg a kifizetés, ott a fizetésképtelenség háttérének megfelelően többféle eljárás is lehetséges. Ha az adós csődöt jelent, a csődeljárás keretében megállapodásra juthat a hitelezőivel. Ebben az esetben az adósnak meghatározott idő áll rendelkezésére, hogy a csődmegállapodás keretében kialkudott adósságát rendezze. 

További eszköz még a kezünkben a nyilvánosság, az adóslistákon történő szerepeltetés – ilyen pl. a banki tartozások esetében a BAR-lista. Ha ez sem segít, akkor jöhet a többi hitelező, majd az adós ügyfeleinek értesítése, a legvégső eszköz pedig a felszámolási eljárás megindítása.