Operatív program
Az operatív programok (OP) valamely fejlesztési időszak állami forrásainak felhasználását megtervező dokumentumai. A pályázni kívánó vállalkozások (vagy pályázatíróik) számára hasznos az OP-k és különösen a kapcsolódó éves fejlesztési keretek „felületes” ismerete, hiszen ezáltal akár előre is képet kaphatnak arról, hogy milyen területeken milyen pályázati lehetőségekre számíthatnak.
Magyarország uniós csatlakozásával megnyílt a lehetőség, hogy ránk is vonatkozzanak az EU belső fejlesztést célzó politikái és részesedjünk a hozzájuk rendelt alapok forrásaiból. Ezek a gyakorlatban többnyire különféle, vissza nem térítendő vagy visszatérítendő illetve újabban ún. átforduló vagy feltételes vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázati lehetőségek formájában jutnak el a vállalkozásokhoz a hétköznapokban.
Az egyes hétéves fejlesztési időszakokra vonatkozóan Magyarország az EU Bizottság által jóváhagyott ún. Partnerségi Megállapodásban azonosítja maga számára a legfontosabb kihívásokat, és tűzi ki a fő fejlesztési prioritásokat az uniós stratégiai célkitűzések figyelembevételével.
A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok megvalósításához kapcsolódó részleteit az ún. operatív programok rögzítik. Az operatív programokhoz kapcsolódó dokumentumok bárki számára elérhetők ezen a hivatalos oldalon, amely a pályázati világban való eligazodás legfontosabb hazai portálja. Ugyanakkor az operatív programokban történő elmélyülés nem kiemelten élvezetes, és a pályázni kívánó vállalkozások számára nem is különösebben hasznos tevékenység.
Mégis legalább elnevezés szintjén érdemes ismerni az aktuális időszak operatív programjait, legfőképpen azért, mert ezek alá rendeződnek a tényleges pályázati felhívások. Ha ismerjük, hogy az egyes operatív programok alapvetően milyen prioritások mentén milyen célkitűzéseket, illetve tevékenységeket támogatnak, sokkal könnyebben eligazodunk a – szerencsésebb időszakokban tömegesen – nyitva álló pályázatok között.
Minden operatív program rövidített betűjele visszaköszön az alá tartozó pályázati felhívások kódszámában. Például a jelenlegi 2021–2027-es ciklus gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos operatív programja, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázatait első ránézésre megismerjük a kódszámukban szereplő GINOP_Plusz betűszó segítségével.
Azt, hogy milyen célokra, milyen feltételekkel, mennyi pályázati forrás kerül meghirdetésre, komoly tervezési folyamat előzi meg. Az EU a fejlesztési forrásokat 7 éves periódusokra szóló tervezési ciklusok szerint bocsátja rendelkezésre. Ennek keretében az EU Bizottság az uniós költségvetés 80%-ával ún. partnerségben gazdálkodik a tagállami és a regionális hatóságokkal. Azaz a tagállamok tervezik meg és költik el a rájuk jutó forrásokat az erre irányuló terveik EU általi elfogadását követően. Ezek a források az Európai Strukturális és Beruházási Alapok öt nagy pénzalapján keresztül jutnak el a tagállamokhoz.
Ezek az alapok azonban nem pályázhatók közvetlenül, nem tesznek közzé pályázati felhívásokat, nincsenek projektértékelő testületeik, az alapokkal a hétköznapok során közvetlenül nem találkoznak a pályázni kívánó szervezetek (pl. vállalkozások, önkormányzatok). Az alapokból a források a tagállamok kijelölt központi pénzügyi hatóságaihoz kerülnek, a rendelkezésre bocsátott uniós pénzeszközök és az ezekhez előírt hazai társfinanszírozás terhére a hazai hatóságok írják ki a különböző pályázatokat.
Azok számára, akik egy kicsit a jövőbe is szeretnének látni és nemcsak a jelenleg nyitva álló, hanem a tervezett pályázati lehetőségeket is szeretnék megismerni, az ún. éves fejlesztési keretek (ÉFK) olvasgatása javasolt. Az ÉFK-k szintén elérhetők az állami pályázati oldalon.
Utoljára szerkesztve: 2021. szeptember 7.