Likviditási mutató / Likviditási ráta
A likviditási mutatószám azt mutatja meg, hogy a cég mennyire tud eleget tenni az összes rövid lejáratú kötelezettségének, tartozásának.
Egy cégnek akkor megfelelő a likviditása, ha adott időtávon belül mindig határidőre tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A likviditás mérhető: a likviditási mutatószám azt fejezi ki, hogy a likvid eszközök hányszorosát teszik ki a céggel szembeni követeléseknek. (A likviditásnak vannak más mutatószámai is, ilyen például a likviditási gyorsráta.)
Általános vagy elsődleges likviditási ráta az, amikor a likvid eszközök összegét osztjuk a rövid lejáratú kötelezettségek aktuális összegével. Ha a mutató értéke 1 vagy annál kevesebb (azaz a rövid lejáratú kötelezettségek állománya magasabb a likvid eszközökénél), akkor a vállalkozás pénzügyileg instabil, hiszen nem rendelkezik a hamarosan kifizetendő pénzösszeggel. Ha a hányados értéke eléri az 1,2-et, az már elfogadhatónak tekinthető, a 2-t meghaladó érték pedig kiváló minősítést jelent.
Természetesen a leglikvidebb eszközöket is két részre bonthatjuk aszerint, hogyan viselkednek, ha fel kell azokat használni a céggel szembeni követelések rendezésére. A legegyszerűbb nyilván a készpénz (ha van), és azzal rendezi a vállalkozás az adósságot. Ebben az esetben némi betéti kamatot bukunk, de ez a normál működés része.
Más a helyzet, ha értékpapírokat kell eladni az adósság rendezése érdekében. Ilyenkor nem lehet tekintettel lenni arra, hogy befektetési alapunk hozama vagy részvényeink értéke éppen hogyan áll; el kell azokat adni ahhoz, hogy a kötelezettséget teljesíteni tudjunk. Ez pedig azt jelenti, hogy akár komoly veszteséget is le kell nyelni vagy jövőbeli jó hozamokról kell lemondani, hiszen nem véletlenül tartottuk a portfóliónkban éppen azokat az értékpapírokat, nyilván nyereséget reméltünk tőlük.
Ahhoz, hogy a cég eszközei, tárgyai fizetésre alkalmasak legyenek, gyakran időre is szükség lehet, hiszen el kell azokat adni. Ebből a szempontból öt kategóriába lehet ezeket besorolni: ezt ötfokozatú likviditási mérlegnek hívjuk.
Első fokon likvid eszközök azok, amelyek alkalmasak az azonnali kifizetésre; azonnali kifizetésnek nevezzük azt, amely 30 napon belül megtörténik. Egyértelműen ilyen eszköz a készpénz.
Másodfokon likvid eszköz például az értékpapír abban az esetben, ha az jegybankképes (azaz a jegybank által elfogadható fedezetként meghatározott).
Harmadfokon likvid eszköz lehet az a készlet, amely 1 éven belül készpénzzé tehető.
Negyed-, illetve ötödfokon pedig likvid eszköz, ami saját tulajdon: ilyen a telek vagy az ingatlan is.
Utoljára szerkesztve: 2022. május 29.