Gazdasági társaság
A köznyelvben cégként vagy vállalatként emlegetett piaci szereplők túlnyomó része a gazdasági társaságok jogi formáinak valamelyikében működik. A társaságok a gyakorlatban rendkívül sokfélék: kis családi bt.-k és sokmilliárdos tőkéjű, tőzsdén jegyzett részvénytársaságok egyaránt megtalálhatók közöttük.
A gazdasági társaságokban több (magán- vagy jogi) személy közös üzleti cél érdekében egyesítheti tőkéjét és erőforrásait. Így már olyan feladatokat, munkákat is elvégezhetnek, amelyre egyedül nem lennének képesek, túlzás nélkül ezért is számítanak a gazdasági társaságok a modern gazdaság építőköveinek.
A gazdasági társaságok jogi személyként működnek, tehát saját nevük és saját vagyonuk van, szerződést köthetnek, felelősséggel tartoznak; jogaik és kötelezettségeik lehetnek.
A társaságok csak olyan formában működhetnek, amit a törvény kifejezetten megenged (a tagok tehát nem találhatnak ki a törvényben szabályozott formáktól eltérő működési mintát maguknak). A gazdasági társaságok szervezeti és működési szabályait a Polgári törvénykönyv rögzíti. Ezek alapján Magyarországon a gazdasági társaságoknak négy típusa alapítható:
- a közkereseti társaság (kkt.),
- a betéti társaság (bt.),
- a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és
- a részvénytársaság (rt.).
A kkt. és a bt. lényege a tagok együttműködése. Ezért ezek megalapításához csak viszonylag csekély alaptőke kell, a cég tartozásaiért viszont a tagok (bt. esetén a beltag) a saját vagyonukkal is korlátlanul felelnek. A kft. és az rt. esetében a hangsúly az alaptőke összegyűjtésén van. A tagoknak itt alapításkor mindenekelőtt vagyont kell a társaság rendelkezésére bocsátaniuk, ezenfelül viszont a társaság tartozásaiért főszabály szerint nem felelnek.
A gazdasági társaságot a tagok társasági szerződéssel (esetenként formától függően alapszabállyal, alapító okirattal) alapítják, amelyben – egyebek mellett – döntenek a társaság ügyvezetéséről és a cégjegyzés rendjéről is. A cégalapításhoz ügyvédre van szükség: a létesítő okiratot neki kell ellenjegyeznie, majd benyújtania a cégbírósághoz.
A cégek működésének főbb adatai (pl. kik a tulajdonosai, mi a legfőbb szervük összetétele, kik jogosultak a cégjegyzésre, mekkora tőkével hozták létre őket, mit tartalmaz az éves mérlegük) nyilvánosak. Ezekről az adatokról a cégjegyzékből és a különféle céginformációs szolgáltatásokból lehet tájékozódni.
Vannak társaságok, amelyeket tartós gazdasági tevékenységre hoznak létre, és vannak, amelyeket egy adott projekt végrehajtására: ez utóbbiak a projektcégek. Ha a gazdasági társaság működése már nem fenntartható, akkor működési formát válthat (átalakulhat), más társaságba olvadhat be vagy végelszámolással, felszámolással, illetve kényszertörléssel szüntethető meg.
Utoljára szerkesztve: 2021. július 30.