Benchmark

A benchmark viszonyítási alapot jelent. Legtöbbször a hozamok kapcsán beszélünk róla, de van jelentősége a vállalati működés megítélésében is.

A benchmark arra való, hogy önmagukban nehezen megítélhető dolgokról ítélkezzünk. Jó-e egy 5 százalékos hozam? Persze, mondhatnánk mostanság, amikor megszoktuk, hogy egy bankbetétre alig kapunk valamennyi kamatot. 

Ezzel máris benchmarkoltuk a befektetést, hiszen a banki kamatokhoz hasonlítottuk. De nem járunk ezzel elég jó úton, hiszen nem vettük figyelembe, hogy a bankbetét kamata a legbiztosabb befektetések egyike, vagyis kihagytuk az összevetésből a befektetési kockázatot mint szempontot. Sőt kihagytuk az inflációt is. 5 százalékos hozam 4 százalékos infláció mellett például nem annyira vonzó, hiszen az év végén végül csak 1 százalékot nyerünk vele, ennyi a reálhozamunk. 

Jobban tesszük tehát, ha befektetésünket valamilyen más hasonló kockázatú befektetéshez hasonlítjuk, és ahhoz képest ítéljük meg, hogy a befektetés jónak vagy rossznak számít. Ezt teszik a befektetésialap-kezelők is, amikor saját tevékenységük eredményéről beszámolnak. Egy amerikai részvényalap például nagy valószínűséggel a Dow Jones indexhez, egy techcégekbe fektető alap pedig mondjuk a Nasdaq indexhez fogja viszonyítani az általa elért hozamot. 

De nemcsak a hozamok esetén beszélhetünk benchmarkokról, hanem az élet szinte minden területén. Hogyan hasonlítsuk össze két elektromos autó teljesítményét? A gyorsulással? Lehet azzal is, ha nekünk ez a fontos, de általában inkább a hatósugarát, a töltési sebességet és más praktikus szempontokat vetünk össze. 

Így van ez a vállalati működés megítélésében is. A cégeket – valamilyen a működésüket jellemző mutató, pl. a tényleges eredménytermelő képességet mutató EBITDA vagy az eszközarányos megtérülést mutató ROA – általában az iparág többi szereplőjéhez vagy az iparág legjobb teljesítményt nyújtó szereplőjéhez hasonlítjuk. De ha nem a cég egészét akarjuk megítélni, hanem valamelyik részlegéét vagy valamilyen folyamatát, akkor a többi cég hasonló részlegeiről, vagy folyamatairól próbálunk valamiféle összevetési alapot – azaz KPI-t – képezni, hogy a magunkét képesek legyünk megítélni.

De benchmarkolunk akkor is, amikor valamilyen aktuális eseményt egy korábbi hasonló eseményhez hasonlítunk, hogy választ kapjunk arra, mi lesz a mostani esemény következménye. Kevesen tudják, hogy tipikusan így működik az időjárás-előrejelzés, de találhatunk példákat a gazdasági események predikciójában is.  

A benchmarkok lényege tehát, hogy a vizsgálatunk tárgyát képező kérdéshez megfelelő benchmarkot társítsunk. A Covid okozta gazdasági válságot kitörésekor sokszor hasonlítgatták az 1933-as nagy gazdasági válsághoz vagy a 2008-as pénzügyi válsághoz. Csakhogy a Covid-válság természete egészen más lett, mint amilyenek ezek a válságok voltak, ezért az ezekre támaszkodó leírások pontatlannak is bizonyultak a kilábalás ütemét illetően.