Vinkulált okmányos inkasszó

Az okmányos beszedvény (okmányos inkasszó) biztonságosabb változatai, melyek védik az exportőrt a birtokon kívül kerülés veszélyétől, és nem kedvezőtlenek a vevőnek sem.

A nemzetközi kereskedelmi ügyletekre vonatkozó szerződésekben gyakran alkalmazott fizetési megoldások egyike az okmányos inkasszó. E megoldásnak a – vásárló bonitásával is összefüggésben – két válfaja ismert: a vinkulált és a nyitott (azaz nem vinkulált) okmányos beszedvény.

A kevésbé kockázatos – az áruátadást a fizetéshez kötő - vinkulált okmányos inkasszónak is több változata ismert: a speditőr inkasszótól az indirekt bankbeszedvényen keresztül a direkt bankinkasszóig.

Speditőr inkasszó esetén eladóként az árut egy külföldi szállítmányozó címére és rendelkezésére adjuk fel azzal az utasítással, hogy az csak fizetést igazoló banknyugta ellenében szolgáltatható ki a vevőnek. Itt banknak beszedési megbízást nem adunk, vevőnket a bank nem szólítja fel fizetésre, a bankkal csak fizetéskor (átutalási megbízás) lép kapcsolatba. Ez a megoldás ugyanakkor gyakran nem elég biztonságos – vevőnk és a külföldi speditőr közötti szoros kapcsolat a vinkuláció fellazításához vezethet.

Indirekt bankbeszedvénynél eladóként az árut szintén egy külföldi speditőr címére, de egy (praktikus okokból általában külföldi) bank rendelkezésére adjuk fel. Az okmányokat a beszedéssel megbízott bankhoz küldjük, amely bank (közvetlenül vagy levelező partnere útján) felszólítja vevőnket a fizetésre. 

Fizetési igazolásként a vevő a banktól ún. kiszolgáltatási, árufelszabadító jegyet (delivery order) kap, ellenében a vevő a speditőrtől átveheti az árut. (Ha az okmányok között áru feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapír – bill of lading vagy közraktárjegy – van, a vevő ezt kapja meg fizetés ellenében.)

Amennyiben direkt bankbeszedvényben állapodtunk meg, eladóként a bank címére és rendelkezésére adjuk fel az árut, és küldjük az okmányokat. Vevőnk a bank felszólítására fizet, ezt követően átveszi az árut és a kísérő dokumentumokat. Fontos tudnunk, hogy erre a megoldásra a bankok nem kötelezhetők, ezért előzőleg tájékozódni kell arról, melyik külföldi bank hajlandó árut is fogadni.

Utoljára szerkesztve: 2021. július 21.

Kapcsolódó témák


Utoljára megtekintett fogalmak

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!